Western Linedance Klub
📖 Egy kis történet
Az első órán ebben a teremben, néhányan voltunk (pontosan hárman:) – kíváncsian, bizonytalanul, izgatottan. Azóta rengeteg cipő kopott el, a padló is űjra lett lakkozva, új tagok jöttek, régiek közül is maradtak, és lassan közösséggé formálódtunk.
Ma már évente néhány fellépésünk van, tanítunk, tanulunk, de a lényeg ugyanaz maradt:
táncolni együtt mindig jobb, mint egyedül.
💬 Miért maradnak nálunk az emberek?
A legtöbben nem táncolni jönnek. Hanem kikapcsolódni, feltöltődni, ismerősökkel találkozni.
A tánc csak eszköz – de mi közben néhányan barátok leszünk, hibázunk, nevetünk, tanulunk, újra tanulunk.
Vannak, akik sokan éveken át visszajárnak – nem csak a koreográfiák miatt, hanem a közös élményért is.
Hogyan működünk?
A klub nem versenyközpontú – a cél az örömteli fejlődés, nem a teljesítménykényszer.
Az órákon törekszem arra, hogy türelmes és követhető legyek – a hibák részei a folyamatnak.
Nálunk egymást támogatjuk – kezdőként is számíthatsz a többiekre.
Van, aki csak táncolni jár, van, aki csak az egyszerűbb táncokat szereti, más kihívásként tekint a bonyolultabb koreográfiákra – minden út rendben van.
Mi fontos nekünk?
Elfogadás – mindenki más ütemben tanul, másképp táncol, és ez így van jól.
Közösség – figyelünk egymásra, ha kell támogatjuk, megnevettetjük egymást.
Egyensúly – ha akarunk, tudunk komolyan gyakorolni, de sosem felejtünk el örülni.
📌 Kérdésed van?
🧡 Amit tőlünk kapsz
egy biztonságos tér, ahol nem ciki elrontani, újrakezdeni
egy közösség, ahol nem baj, ha kilépsz a komfortzónádból
és heti néhány óra, ahol csak a zene számít, nem a hétköznapok
💬 Amit a tagjaink mondanak
„Életem egyik legjobb döntése volt, hogy lementem az első órára. A cipőm elkopott, én meg maradtam.”
— Kata, 3 éve tag
„Nekem ez az a két óra a héten, amikor semmi más nem számít. Csak a zene, a mozgás, meg az emberek körülöttem.”
— Péter, kezdőből fellépő lett
„Soha nem táncoltam korábban, de itt nem néztek furán. Mindenki segít, és senki nem siettet.”
— Zsuzsa, 52 évesen kezdte
„Ez nem csak tánc. Ez közösség. Rendszeresen járunk fellépni, de a legjobbak azok az esték, amikor csak együtt vagyunk és nevetünk.”
— Ági, haladó táncos
